A borosüvegek mai méretéhez éppúgy köze van az emberiség kerek számokhoz való vonzódásának, mint az anatómiának – ez utóbbi egyébként nemcsak az üvegek, de az üdítős dobozok méretének kialakításában is szerepet játszott.
Nos, először is gyorsan le kell szögeznünk, hogy az említett méretek, a standard (tehát nem magnum) borosüveget leszámítva korántsem univerzálisak, és még kevésbé régiek. Az Egyesült Államokban és Ausztráliában illetve Angliában is vannak eltérések, legyen szó akár a sörről, akár az üdítős dobozról.
FORRÁS: CRAIG DROLLET
A borosüvegek a hetvenes évek előtt mindenféle méretekben léteztek. 1972-ben aztán az Egyesült Államokban egységesítették a borosüvegek méretét, és ekkor a gallon egyötödében maradtak, ami 25,6 uncia. Ez 757,082 ml, amit aztán később kerekítettek 750 ml-re, mert az ember (tízes számrendszerben értelmezett) kerek számokhoz vonzódása mindig is óriási kényszerítő erővel bírt.
750 ml, mert akkora a tüdőkapacitás
Ez a méret egyébként korántsem volt olyan önkényes, mint az elsőre tűnik: korábban ugyan változatos méretű palackok voltak, de a legnagyobb részük mindig ezt a mágikus 750 ml-es nagyságot közelítette. A borosüvegek a 16-17 században kezdtek elterjedni, mint a bor fő tárolási formája, addig a hordókból egyenesen a kancsóba, vagy tömlőkbe került az ital a fogyasztáshoz.
Az üvegpalackokat kézzel készítették az üvegfújók, és az üveg méretét a tüdőkapacitásuk szabta meg (technikai okokból egy fújásra kellett kialakítani a palackokat). Ez pedig kisebb eltérésekkel, de mindig 750 ml-hez közelített.
Dobozos üdítő: a gazdaságosság diadala
Az üdítős doboz méretének kialakításában az emberi test dimenzióinak és a csomagolástechnológia művészi szintre emelésének gyönyörű egymásra találását csodálhatják az erre fogékonyak.
FORRÁS: WILL TUNG
Ezek a dobozok az Egyesült Államokban 355 ml folyadékot tartalmaznak, Európában és pl. Indiában 330 ml-t. Mindkettő érthető választás: az amerikaiak az unciával dolgoztak, és a 355 ml pontosan 12 uncia folyadékot jelent, Európában pedig a jó öreg liter egyharmadát vették. (És aztán kerekítettek, hiszen a 333,333333333333333333333-ra csak a bolondok alapoznak gyártósort.)
A henger gazdaságos
Ez persze még nem magyarázza meg, hogy mért lett henger formájú, miért nem például egyenlő szárú háromszög alapú hasáb, kúp, ikozaéder (szerepjátékosok úgy ismerhetik, mint d20) esetleg paralelepipedon.
Gyártástechnológiailag az a henger forma a legideálisabb, a legjobb térfogat vs. felszín aránnyal rendelkezik (a legtöbb folyadékot lehet beletölteni, miközben a leggazdaságosabb a helyfoglalása). Az átlagos emberi kéz mérete pedig nagyjából ezt a 330-500 ml-es hengert tudja kényelmesen fogni.
Ittak már olyan kis izé dobozokból, amiket a marketingesek osztogatnak repi célból? Ugye milyen kényelmetlen? És a briteknél használatos, 1 pint (568 ml) méretű dobozokból?
Na ugye! (bár abban legalább több a sör.)
